Szent Korán
 
Leírás:
E világos magyar nyelvű fordítás az öröktől fogva létező Szent Kur’an – Isten által, Gábriel angyali ajkainak áldozata révén az utolsó próféta, Muhammad (saws) számára arab nyelven kinyilatkoztatott – szavainak tradicionális interpretációja, amely figyelembe vette a Könyv alábbi megjelenési formáit is:
– Kur’âni Kerîm. Istambul, 2017, Marmara Üniversiti
– Al-Qur’an. islam4you.info/contents/ HolyQuran/Roman_Arabic
– Al-Qur’an. www.islamawakened.com
– Alcorani textus universus. Padua, 1698, K. n.
– The Study Quran. (Seyyed Hossein Nasr Editor-in-chief). New York, 2015, Harper One
– The Message of the Qur’ân. Translated and explained by Muhammad Asad. Gibraltar, 1980, Dar al-Andalus Limited
– The Holy Qur’an. H. n., 1997, Islam International Publications Limited
– The Noble Qur’an quran.com
– The Qur’ân. H. n., é. n., Saheeh International
– Il Corano. San Casciano Val di Pesa, 1999, Grafiche Stianti s.r.l.
Jelen kiadás tartalmával és formájával is azt szándékozik elérni, hogy a Szent Koránt mindennapi használatra és értelmezésre alkalmas módon adja az olvasó kezébe. Ezért a magyar Korán ájáihoz (igéihez, verseihez) közvetlenül csak minimális kiegészítő magyarázat került. Az értelmezést segítő tanulmány külön füzetben kapcsolódik a fordításhoz.
A fordító a Szent Korán interpretációjában hagyományosan támaszkodik a hadíszokra, a Próféta társainak beszámolóira, a követők (Tabi’in) beszámolóira és a különböző tafszírokra. Az interpretáció létszemléleti bázisát az iszlám tradíción belül Muhyiddin ibn Arabi, és Sahl b. ‘Abd Allah al-Tustari szúfi misztikusok Egység-tanai, illetve Jalal ad Din Rumi, Yahya ibn Habash Suhrawardi, Abdul Qadir Geylani, Mulla Sadra, Al-‘Arabi ad Darqawi tanításai adják.
A helyes megértéshez elengedhetetlen tradicionális létszemlélet és tradicionális szimbólumértelmezés vonatkozásában René Guénon (Sejk Abdul Wahid Yahia), Martin Lings (Abu Bakr Siraj ad-Din), Titus Burckhardt (Ibrahim Izz al-Din), Abdul Wahid Pallavicini, Sejk Ahmed al Alawi, Frithjof Schuon (Isa Nur ad-Din ‘Ahmad) és Seyyed Hossein Nasr nevei feltétlenül megemlítendőek. A Szent Korán tradicionális szemlélet jegyében született fordításai és exegetikái kapcsán Hossein Nasr kiváló Korán-fordítását és magyarázatgyűjteményét, a Study Qur’an-t, illetve Angelo Terenzoni Il Corano című értelmezését vette alapul a fordító. A nyelvi, filológiai, jogi és társadalmi kérdések tekintetében, Ludovico Marracci 1698-ban megjelent latin nyelvű Alcorani Textus Universus Arabicae et Latinae-jára, Isma’il ibn ‘Umar Ibn Kathir kiváló tafszírjára, illetve Muhammad Asad The Message of the Quran című Korán fordításában és magyarázatában megnyilvánuló különleges nyelvtehetségére támaszkodott a fordító.