A mennyei prófécia – A véletlenekben rejlő lehetőségek felismerése

A szerző „kalandos példázat” névvel jelöli könyve műfaját. A „kaland” önmagam és a világ megismerésének igen kockázatos útját jelenti. Főszereplője életének éppen abban a pillanatában találkozik egy régi barátnőjével, amikor kiábrándultság vesz erőt ratja, és azon töpreng, változtatnia kellene az életén. A barátnő Peruból tért haza, ahol a közelmúltban egy ősi kézirat került napvilágra, amelynek létét a „hivatalosak” tagadják ugyan, de olyan szenvedélyesen üldöznek mindenkit, aki bizonyosságot akar szerezni a Mennyei Romok közt talált Kéziratról, hogy egyre több „választott” indul útnak Peru hegyeibe.
Hősünk, aki a könyv végéig névtelen marad, most hall először az Első Felismerésről: tudatosodik benne, milyen véletlenek hatottak és hatnak közre életének alakításában. Nem hisz ugyan abban, hogy a Kézirat az emberi lét minden rejtélyét megvilágítaná, de a titok felébreszti kíváncsiságát. Különös álmot lát… Ha megnyitjuk elménket és szívünket, részeivé válunk az új spirituális kibontakozásnak.