Nikola Tesla és az Univerzum titkai
Az emberiség történelmében sok nagy filozófus, számtalan híres természettudós és megannyi nagy feltaláló munkálkodott a társadalom, a tudomány és a technika fejlődésén. Kevesen voltak azonban olyanok, akik mindhárom területen kimagaslót alkottak. Közülük is az egyik legnagyobb hatású személyiség kétség kívül Nikola Tesla volt.
A könyvben végigkísérhetjük rendkívüli életét a születésétől kezdve egészen a haláláig, és közben megismerhetjük azokat a titkokat, amelyeket határtalan tudásvágya és rendkívüli képességei révén ismert meg a körülöttünk lévő világról.
Ez a mű ezért nemcsak a műszaki érdeklődésű szakemberek számára lehet érdekes olvasmány, hanem azoknak is, akik szellemi fejlődésükhöz keresnek hasznos ismereteket.
 
Az energiamegmaradás törvénye
Nikola Tesla munkásságával kapcsolatban a legtöbb felröppent híresztelés arról szól, hogy a
tudós és feltaláló állítólagosan megalkotott olyan szerkezet(ek)et, amelyek küls$ energiautánpótlás
nélkül képesek voltak m%ködni, s$t még többletenergiát is termelni. Ezen az állításon, ha élne,
vélhet$leg maga Tesla mosolyodna el a legjobban, mert pont $ volt az, aki gépies racionalitással
vizsgálta a természetet, állapította meg törvényszer%ségeit, és alkalmazta azokat találmányaiban,
hihetetlen mértékben b$vítve ezáltal tudományos ismereteinket. Ahhoz, hogy megértsük, mit, miért
és hogyan alkotott Tesla, meg kell értenünk azokat az alapvet$ fizikai törvényeket, amelyeket
megtanultunk ugyan az iskolában, de nem biztos, hogy összefüggéseiben is át tudjuk látni $ket.
Ezek közül a törvények közül az egyik legfontosabb az energiamegmaradás törvénye. Bár
hétköznapinak t%nhet ennek ismerete, de ez a törvény egy származtatott összefüggés. Megértéséhez
célszer% visszafejteni keletkezését, azaz visszafelé haladni az id$ben, és megismerni keletkezésének
körülményeit.
Ugyanakkor az energiamegmaradás törvénye nem azonos a hatás-ellenhatás törvényével, hanem
az utóbbinak egy zárt rendszerre sz%kített változata. Ha ugyanis az a rendszer, amiben az
er$hatásokat vizsgáljuk zárt, azaz ismerjük az összes hatóer$t, akkor kijelenthet$, hogy az ellener$k
által végzett munka ugyanakkora, mint a hatóer$k által kifejtett munkavégzés. Más
megfogalmazásban egy zárt rendszerben minden hatóer$ ki van egyensúlyozva egy ellentétes
irányú ellener$vel. A gyakorlati életben és a legtöbb esetben a vizsgálat tárgya egy zárt rendszer,
egy ilyenben pedig sokkal egyszer%bb az egyes energiafajtákat meghatározni, mintsem a számtalan
ható-, és ellener$ által végzett munkákat összesíteni. Történelmileg sokáig tartott, de végül is
kísérletileg is sikerült igazolni azt a logikai alapigazságot, hogy bármilyen er$k is hatnak egy zárt
rendszerben (elektromos, mágneses, elektromágneses, gravitációs stb.), az általuk végzett összes
munka mindig állandó marad. Az energiamegmaradás törvénye jóllehet történelmileg elkülönülve
jött létre, de valójában a hatás-ellenhatás törvényéb$l született, érvényességének megkérd$jelezése
ezért mindenképpen logikailag hibás gondolkozásra utal. Az energiamegmaradás törvénye
ugyanakkor a gyakorlati alkalmazásokra is irányadó. Egy zárt rendszerben az energia nem vész el,
csak átalakul. Ebb$l következ$leg energiát nem lehet termelni vagy el$állítani, csupán átalakítani
lehet egyik fajtából a másikba. Ebben az összefüggésben mint minden más a világunkban, maga az
anyag is az energia egyik megjelenési formája.
Ha feltesszük a kérdést, mi is az energia, akkor a
megtanult válasz rá, hogy a munkavégz$ képesség
mértéke. Talán kissé iskolásnak t%nhet ez a
megfogalmazás, azonban mégis rendkívül kifejez$.
Tovább boncolva ugyanis ezt a fogalmat, a munkavégzés
mindig valamilyen út (elmozdulás) mentén történ$
er$hatást jelent. Az energiamegmaradás törvénye tehát az
er$hatások vizsgálatából és bizonyos igaznak vélt logikai
megállapításokból jött létre. Az er$hatások vizsgálatának a
legalapvet$bb törvényszer%sége Newton harmadik
törvénye, mely szerint a hatóer$vel szemben mindig fellép
egy ellentétes irányú, de ugyanolyan nagyságú ellener$.
Ezt az összefüggést fejezi ki a hatás-ellenhatás törvénye.
Ez a törvény nemcsak egy fizikai összefüggés, hanem mint
axióma, a logikus gondolkozás ismérve is.
Mindenképp érdemes megemlíteni, hogy a munkássága során még maga Tesla is félreértette
egyszer az energiamegmaradás törvényének Carnot által a h$tani folyamatokra átfogalmazott
f$tételét, de soha egyetlen esetben sem vonta kétségbe a hatás-ellenhatás törvényét, és pont ez
vezette el a fizikai valóság m%ködésének mélyebb megértése felé. Mivel kísérletei közben sérülni
látta ezt az összefüggést (és így az energiamegmaradás törvényét is), ezért feltételezte, hogy
bizonyos esetekben a környezetünk nem fogható fel zárt rendszernek! A radioaktivitás és a
kozmikus sugárzás tanulmányozásánál számára ezért egyértelm% volt, hogy az atomok ezekben az
esetekben nyitott rendszerként viselkednek, és az általuk kisugárzott energia nem az atomok sajátja,
hanem küls$ forrásból származik. Azaz az atomok nem örökmozgók, és még csak nem is termelik
az energiát, hanem felveszik azt a környezetükb$l, és bizonyos mértékben raktározzák is: Tesla ezt
így magyarázta:
„Amikor felfedezték a radioaktív sugarakat, a kutatók azt hitték róluk, hogy azok az atomenergia
rezgések formájában felszabaduló megnyilvánulásai. Ez az el$z$ek fényében képtelenség volt
számomra, és arra a következtetésre jutottam, hogy azokat valamilyen küls$ elektromos
részecskékb$l álló hatás kelti … Az anyagban nincs más energia, csak az, amit a környezetéb$l
befogad.”
Ha meg kívánjuk érteni, esetleg tovább szeretnénk vinni Tesla munkásságát, akkor meg kell
értenünk gondolkodásmódját, ami egyet jelent a természet m%ködésének józan megismerésével.
Err$l a „józanságról” saját maga ekképpen vélekedett:
Ahhoz, hogy a fizikai világ m%ködésér$l szóló elgondolásaink józanak maradjanak,
elengedhetetlen az energiamegmaradás és a hatás-ellenhatás törvényének teljes mélységében való
ismerete és megértése. S$t ezek vezetnek el Tesla találmányainak megértéséhez, és új
energiaforrások feltárásához is. Tesla ugyanis nem a semmib$l és még csak nem is az éterb$l,
aminek létezését egyébként bizonyította, akart energiát nyerni, hanem a környez$ közegb$l:
„Van valami jobb is, amiért dolgozhatunk, egy sokkal nagyobb feladatot is megvalósíthatunk. Ki
kell fejlesztenünk olyan módszereket, amelyekkel energiát nyerhetünk azokból a raktárakból,
amelyek mindig kimeríthetetlenek maradnak, és tökéletesítenünk kell azokat az eljárásokat, amik
nem járnak semmilyen anyagfelhasználással és pazarlással.”
Az el$z$ek fényében tehát, ha energiát akarunk „el$állítani”, akkor az energiamegmaradás és a
hatás-ellenhatás törvényének értelmében olyan er$hatásokat kell feltárnunk, amelyek valamilyen
módon számunkra is hasznos munkát képesek végezni. Persze ehhez pontosítani kell, mi is az a
fogalom, hogy er$hatás. Az er$ meghatározása úgy szól, hogy az nem más, mint a gyorsítóhatás, a
kölcsönhatás mértéke. Ez persze els$re nem sok gyakorlati alkalmazást sugall. Továbbgondolva
azonban ezt a meghatározást, két lényeges támpontot kaphatunk. Egyrészt er$hatás csak valamilyen
kett$sséget felmutató (h$mérsékletében, nyomásában, s%r%ség, elektromos, mágneses vagy
„A tudósok Franklin-tól Morse-ig józan
gondolkodók voltak, és nem alkottak téves
elméleteket. A mai tudósok a józanság
helyett elmélyülten gondolkodnak. Józannak
kell lenni a hibátlan gondolkodáshoz, mivel
gondolkozhat valaki elmélyülten, mégis
lehet, hogy teljes tévedésben van.
A mai tudósok helyettesítették a
kísérleteket a matematikával, és egyenletr$l
egyenletre vándorolnak, végül felépítenek
egy olyan alkotmányt, aminek semmi köze a
valósághoz.”
 
elektromágneses tulajdonságában, stb. különböz$) anyaghalmazok között jöhet létre. Másrészt ezek
között a különböz$ tulajdonságú anyaghalmazok között energiaáramlást, munkavégzést,
kölcsönhatást, azaz a kett$sséget csökkent$ folyamatot kell létrehozni, vagy ha már létezik egy
ilyen folyamat, akkor abba a számunkra is hasznos munkát végz$ gépet kell becsatlakoztatni.
Jelenleg ezen az elven m%ködik az összes energiatermel$ berendezés a világon, a g$z- és
gázgenerátorok, a szélgenerátorok, a hullám- és ár-apály er$m%vek, a különféle napenergia
hasznosító berendezések, de még a fosszilis tüzel$anyagú illetve az atomer$m%vek is. Ezeken kívül
azonban az el$z$ elgondolás és a józan gondolkodás segítségével a természetben lezajlódó egyéb
folyamatokból is energiát nyerhetünk úgy, ahogy azt Nikola Tesla a megújuló energiaforrásokkal
kapcsolatosan már több mint 100 évvel ezel$tt megfogalmazta:
„Mindannyian a végtelen világ%rben száguldunk valami elképzelhetetlenül nagy sebességgel.
Körülöttünk minden forog és mozog, mindenhol energia van. Léteznie kell egy olyan módszernek,
amellyel ezt az energiát sokkal közvetlenebbül is fel tudjuk majd használni. Amikor képesek
leszünk fényt nyerni a közvetít$ közegb$l, amikor elektromos teljesítményt tudunk kicsatolni
bel$le, amikor mindenféle energiához nehézség nélkül hozzájutunk az energia kimeríthetetlen
raktárából, akkor az emberiség óriási léptekkel fog majd el$rehaladni.
Szakadatlanul gondolkodtam és munkálkodtam ezen a területen, és örömmel mondhatom, hogy
elegend$ elméleti és kísérleti bizonyítékom van ahhoz, hogy reménnyel, s$t bizonyossággal töltsön
el az a tudat, hogy az évekig tartó er$feszítéseimet siker koronázza, és rendelkezni fogunk egy
olyan új energiaforrással, ami még a vízenergiát is felülmúlja, mert egyszer% berendezésekkel
mindenütt, csaknem állandó és korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre fog állni.”
Teslának minden jel szerint sikerült megvalósítania életcélját, és egy olyan gépet tudott alkotni,
amelyet hozzákapcsolt az Univerzum szakadatlanul forgó fogaskerekeihez: „Ha eljön az ideje,
akkor el$ször a m%ködésének tudományos alapelveit hozom nyilvánosságra. Kés$bb pedig
megmutatom a gyakorlati alkalmazását egy áramtermel$ berendezés formájában. Ha sikerrel járok,
a világ olyan (áramtermel$) gépeket fog látni, amelyekhez képest a mai legnagyobb turbógenerátorok
csak játékszerek lesznek.”
Nikola Tesla, mint látható, kijelölte a korlátlan energiaforrások felé vezet$ utat, már csak rajtunk
múlik, hogy kell$en józanul tudunk-e gondolkozni ahhoz, hogy megértve és alkalmazva a természet
törvényeit, célba is érjünk rajta.
 
Tesla további könyvei: