Az Ananga Ranga gyökerei közösek a Káma Szútráéval, de 1500 évvel később keletkezett, a XV. Század végén vagy a XVI. Század elején. Indiáben tehát jóval közelebb áll az arab klasszikushoz, az Illatos kerthez, még ha más kultúrkör is.
A késő középkori Indiai, amelyben az Ananga-Ranga keletkezett, akárcsak az arab világ, jóval kevésbé volt szabatos a Káma Szútra Indiájánál. Vátszjájána idején a házasságon belül és kívül egyaránt szabad volt a szerelem, de az Ananga Ranga szigorú társadalmat idéz, amely helyteleníti a házasságon kívüli kapcsolatokat. A két klasszikus indiai kézikönyv közötti gyakorlati különbség az, hogy a Káma Szútra a szeretők számára íródott, akár házasok, akár nem, míg az Ananga Ranga nem kérdőjelezi meg a házasság szentségét, és a nők és a férfiak számára nyújt tanácsokat. Szerzőjének, Kaljána Mallának egyértelműen az a célja, hogy a házasságokat megóvja az őket akkor is és ma is fenyegető legnagyobb veszélytől, a szexuális kapcsolatra ráülő megszokástól és unalomtól.