Mindenkinek fájt már valamije. Kicsit, nagyon, szúrósan, élesen, tompán. Van, aki sír, van, aki tűr, más gyógyszer után nyúl vagy felejteni próbál, vagy összeszorítja fogát vagy szitkozódik, vagy éppen nevet. Az egyik kultúra az egyik visekedést támogatja, a másikban a másik természetes. A fájdalom kezelése is szemléleti különbségeket rajt: mikor és mennyire kell egy sürlés vagy betegség kísérőjelenségére, a fájdalomra koncentrálnunk, és mi az elsódleges: a beteg közérzete, vagy a fájdalom kiváltó okának megszüntetése?