Baktay Ervin mindössze három évet (1926-29) töltött Indiában, ám az indiai élet és kultúra számos területének lett hazai ismertetője, népszerűsítője, szakértője. Útleírásai, művelődés- és művészettörténeti munkái mellett a jóga egyik, Európában leginkább befogadható, sőt divatos ágának, az ún. rádzsa jógának is szentelt egy könyvet.
Baktay a rádzsa jógát mint az indiai életbölcsesség és filozófia szerves részét mutatja be és értelmezi. Nem egyes jógik fantasztikus teljesítményei bűvölik el – bár ilyesmikről is szól művében -, hanem az a gondolatrendszer, amelynek a jóga csak egyik, ám fölöttébb fontos része. A filozófiai-bölcseleti rész azonban csak a könyv egyik felét tölti ki, a másikban a gyakorlatok leírásai, a meditáció, az elmélkedés, a szellemi jóga különböző elemzései, „szutrái” találhatók.