A női lélek útja mondákban és mesékben
 
Antalfai Márta, a jungi analitikus szerző egy rendkívül komplex és áthidaló elemzést közölt ebben a könyvben. Az írás első felében a szerző a meseelemzéshez szükséges fogalmakat tisztázza, majd rátér annak a mesének az elemzésére, mely jól szemlélteti a női identitás kialakulását. Az elemzés gerincét alkotó mese mellett számos más történet is említésre kerül, melyet a könyv utolsó hetven oldalán olvashatunk el. A fentebb említett „főmese” Az istenhegyi székely leány című történet, mely a mondának és a mesének keveréke, itt Jókai Mór erdélyi gyűjtése nyomán szerepel.
A mesék ősi mitikus alaptörténetekből származnak, és örök archetípus struktúrákat, szimbólumokat (pl.: barlang, tenger, hegy, boszorkányok, tündérek, sárkányölő ifjak) hordoznak magukban. Ezek a szimbólumok kollektív képzetek, minden ember számára hasonló jelentéssel bírnak. A személyiségfejlődés egyes szakaszaihoz rendelhetőek a komplexusok, melyek az adott szakasz életproblémáját képviselik. A mesék történései, az egyes szakaszokat írják le, a komplexusok pedig szimbolikus formában fejeződnek ki a történetekben.
A könyv lényegét alkotó identitásfejlődés bemutatása saját terápiás példákkal bővített, így érthetőbbé válnak az egyes szakaszokhoz tartozó életproblémák. A szerző emellett, rengeteg asszociációval és mögöttes információval látta el az egyes fejezeteket, ami megnehezíti az olvasó dolgát, de a fejezetek és a könyv végén mindig találunk feloldást és kiutat a labirintusból.
Antalfai Márta felcsillantja a női lélek bonyolult és mesebeli-rejtelmes útját. Az elemzést követően még egyszer érdemes elolvasni a könyv végén szereplő kigyűjtött meséket, melyek így már teljesen új jelentéssel bírhatnak az olvasó számára, aki megpróbálhat újabb és újabb értelmezést nyerni ezekből a történetekből – és mivel minden emberi élet felér egy mesével, talán a sajátjából is..
Kovacsics Leila
pszichológus