Szerző | |
---|---|
Állapot |
1 600 Ft
Szerző | |
---|---|
Állapot |
1 600 Ft
Az asztrológiáról – Az ember és az Univerzum
Aktuális igénnyé vált, hogy foglalkozzunk az asztrológiával; most egészen más aspektusból vitatják és tanulmányozzák az asztrológiát, mint a XX. század elején. Ernst Cassierer, a filozófus már több mint két emberöltővel ezelőtt az asztrológiai világkép egységét „a szisztematikus-konstruktív világszemlélet legnagyszerűbb próbálkozásainak” nevezte, és C. G. Jung is úgy vélekedett, hogy az asztrológia az egyetemek kapuin kívül áll. 1947-ben már ennek ellenére a következőket nyilatkozta: „Be kell vallanom, hogy nagyon gyakran feltűnt, hogy az asztrológiai adatok bizonyos dolgokat megvilágítottak, amelyek különben érthetetlenek maradtak volna.” De vezető antropozófus szerzők szintén úgy nyilatkoztak, hogy bizonyos emberekkel csak akkor tudtak tényleges lelki kapcsolatot kiépíteni, ha a velük szemben ülő horoszkópját megismerték.
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle.
Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született, két testvére volt: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Rudolf gyermekkorát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt.
1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen.
1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az antropozófia (antropos: ember, sofia: bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.
1924 őszén egészsége romlásnak indult, előadásait kénytelen volt rövidebbre fogni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hajnalban elhunyt.
Szerző | |
---|---|
Állapot |
2 850 Ft
3 950 Ft
Szerző | |
---|---|
Állapot |
4 950 Ft
3 650 Ft
Szerző | |
---|---|
Állapot |
7 500 Ft