„A test olyan eszköz, ami lehetőséget ad a cselekvésre, ezért nekünk kötelességünk ápolni és gondozni azt. Ne csupán azért együnk, hogy teli legyen a bendőnk. Ne csak arra törekedjünk, hogy az étel ízes legyen, hanem arra is, hogy az erőt adjon az élethez, és elősegítse bennünk a lelki harmóniát és szeretetet! Az az étel, amit vonakodva, nem megfelelő, vagyis nem pozitív tudatban főznek, nem lesz tápláló, hiába van benne minden tápanyag. Nem okoz feltétlenül betegséget, de az egészséget sem mozdítja elő. Sajnos a nyugati ember nincs tisztában azzal: nemcsak a megfőtt ételt fogyasztja el az ember – az étellel együtt a szakács tudata is hatással van rá! Ahhoz, hogy az étel valóban pozitívan hasson szervezetünkre, a szakács tudatának is nagyon pozitívnak kell lennie. Ezért tanítja az indiai hagyomány, hogy az ember főztje Istennek szóló, szeretetteljes felajánlás legyen.”